Megtudtam új információkat, és igazolva láttam régi sejtéseket is

Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.

Ha Vilmányi döntésével nem értett egyet, joga és talán még kötelessége is lett volna elmondani annak okát a fiatal színésznek.
„Máté Gábor egyszerre téved, igen súlyosan, s egyszerre nem tisztességes, ugyancsak igen súlyosan. Egyrészt Vilmányi nem a díjra nem javasolt 64 társát fosztotta meg a kétmillió forinttól, hanem kizárólag a díjra jelölt önmagát, és ez nagyon nem mindegy. Másfelől a pénzjutalomról egyedül a díjazottnak van joga beszélni: ha akarja, elmondhatja, hogy mennyi pénzjutalommal járt a díj, vagy ha akarja, elmondhatja, hogy mekkora összegről mondott le, amikor nem fogadta el a díjat. Ám egy „hiteles” és „független” szakmai díj esetében a pénz semmi más, csak jutalom csupán, ami persze jól jön, de a díj valódi rangját – ha az tényleg szakmailag „hiteles” - nem a végösszeg teszi. Máté Gábor manipulatív álláspontja csak arra volt jó, hogy az amúgy is ezer sebből vérző és számtalan törésvonallal barázdált színházi életet egy újabb lövészárokkal gazdagítsa, s fiatal színészeket állítson szembe egymással: az ő szavára ugyanis mostantól 64 színész érzi majd úgy, hogy Vilmányi épp az ő zsebéből emelte ki a kétmillió forintot. Ráadásul az ok-okozatiság (amit egy színésznek, rendezőnek alapból illene szem előtt tartania) nem áll meg! Vilmányi ugyanis nem azért fogadta el a díjat, hogy majd az átadáson jól visszautasítsa azt, hanem elfogadta, s épp ezért kísérte el őt az átadásra az édesanyja és nagymamája. Ám amikor kiderült a helyszínen, hogy véleményének, gondolatainak elmondásában korlátozni kívánják, akkor utasította vissza a díjat. Édesanyát és nagymamát díjak átadásra szokás elhívni, előre megfontolt visszautasításra aligha.
Végezetül: Máté Gábor tanár is, vagyis pedagógus. Ha Vilmányi döntésével nem értett egyet, joga és talán még kötelessége is lett volna elmondani annak okát a fiatal színésznek. Kettesben, pedagógiai szándékkal. És meghallgatni a fiatal pályatárs álláspontját, kettesben, ugyancsak pedagógiai szándékkal. A véleményeket ütköztetni, szintén pedagógiai szándékkal, amelyből – horribile dictu - akár még Máté Gábor is tanulhatott volna. De kijátszani fiatal, pályájuk elején tartó kollégákat egymással szemben nem pedagógia, hanem tisztességtelenség és manipulatív önigazolás.”
Nyitókép: Facebook